Az előző cikkben azt vizsgáltam meg, milyen honlapokkal várja a látogatókat 10 nemzeti parkunk. Most azt is megmutatom, hogyan kommunikálnak követőikkel a közösségi média csatornákon.
Facebook
Minden nemzeti parkunknak van saját Facebook oldala, és ha egy konkrét látványosságra vagyunk kíváncsiak, sok esetben külön oldalon követhetjük az ottani eseményeket. Az oldalak mindegyike 5 ezer feletti rajongói táborral rendelkezik, a csúcstartó (nem meglepő) a Hortobágyi Nemzeti Park 17.179 rajongóval.
Ahogy korábban a zöld civilek online kommunikációjának vizsgálatából is kiderült, a legtöbb szervezet egyértelműen erre a csatornára koncentrál.
Milyen gyakorisággal posztolnak?
Ebben nincs nagy különbség az oldalak között. Igyekszik mindegyik szervezet legalább 1-2 naponta tartalmat megosztani, és 3-5 naponta 2-3 új poszt is jut ugyanarra a napra. Talán a legérdekesebb, hogy legtöbbször a szombat-vasárnap marad ki a kommunikációból, pedig szabadidős célpontként azt gondolnám, az érdeklődők szívesen böngésznek hétvégén a turizmussal kapcsolatos oldalakon. Az utóbbi hónapokban a csúcstartók egy nap 5 posztot publikáltak.
Miről írnak?
Ahogy a szakmai munka és a szabadidős tevékenység is igen változatos, a posztok is színes információkat kínálnak. A leggyakoribb típusok:
- programajánló
- beszámoló a szakmai munka eredményéről
- hangulatkép
- pályázati felhívás
- olvasnivaló ajánlat a saját honlapról
- turista tájékoztatók
- szervezeti információk
- más oldalak tartalmainak megosztása
Videók megosztása
Bár a mozgóképek igen kedveltek a Facebook-on, ennek lehetőségét nem használják ki a nemzeti parkok. Van, ahol csak egy videót találunk (BNP, DDNP), vagy 3 korábbi kisfilmet találunk (KNP, KMNP). Ezt az eszköz mindenképp érdemes lenne jobban kihasználni, hiszen a videók organikus elérése ma még jobb, mint az egyszerű posztoké.
Egyéb tartalom
A legváltozatosabb Facebook oldala a Duna-Dráva Nemzeti Parknak van. Itt már a bal oldali menüben elérjük a többi közösségi csatornát is. Megjelenik az Instagram, Pinterest, Issuu és Youtube csatorna is.
Instagram
10-ből 6 nemzeti parkunk vezet saját Instagram csatornát. A többi négy esetében is találunk képes tartalmat, de ezek általában másoktól származnak és az egyértelmű #hashtag használatnak köszönhető, hogy rábukkanunk. Ha már működnek, érdemes lenne ezeket a kifejezéseket használni egy saját csatornán is használni: #aggtelekinemzetipark, #bükkinemzetipark #bukkinemzetipark, #fertőhanságnemzetipark #fertohansagnemzetipark, #korosmarosnemzetipark #körösmarosnemzetipark)
A legtöbb (661) követővel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park büszkélkedhet. Őket követi a Duna-Ipoly Nemzeti Park 301 követővel és a Duna-Dráva Nemzeti Park 141 követővel.
Az első helyet azonban beárnyékolja, hogy a BFNP elengedte ezeket az érdeklődőket. A legújabb poszt január 24-i, 2015-ben és 2016-ban volt a csatornán aktivitás.
Ugyanígy hosszú ideje elhagyatott a HNP, KNP és az ŐNP csatornája is.
Ezzel szemben a DINP felületén 4-5 naponta, a DDNP csatornáján pedig naponta újabb fotóban gyönyörködhetünk.
A valóságban ez a két hazai nemzeti park kommunikál aktívan az Instagramon. Pedig a természet, a környezet csodás téma, ami képen nagyon jól átadható, a felhasználók rajonganának ezekért a fotókért.
Youtube
Ahogy már a Facebook videók esetében is említettem, az online tartalommarketing ma a videók növekvő “hatalmáról” szólnak. Ma már egy jó minőségű kisfilm vagy élő közvetítés nem igényel hatalmas befektetést. A természet, a parkokban végzett szakmai munka és a turista látnivalók bemutatása nagyon jó videó téma.
A 10 szervezet közül 7 esetben találtam önálló Youtube csatornát. Ezek közül úgy tűnik, a legtöbb esetben viszonylag új csatornáról van szó, ahol pár hónapos feltöltéseket találunk: ilyen az ANP, BFNP, DINP, FHNP éa HNP csatornája. A BNP csatornája több éves és friss videó is van rajta, a DDNP oldalán viszont a legújabb videó 2 éves. Érdemes lenne ezt a kommunikációs csatornát feléleszteni!
Twitter
Hazánkban nincs nagy hangsúly ezen a marketing eszközön, mert a felhasználók körében sem annyira elterjedt. Nemzeti parkjaink közül csak 3 esetben találtam saját felületet. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2013-ban próbált itt aktívan kommunikálni, azóta elhagyatott a felület. Az Őrségi Nemzeti Park havonta egy-két poszttal tartja életben a csatornáját. Az Aggteleki Nemzeti Park angol nyelvű Twitter felülete viszont aktívan kommunikál a várható külföldi látogatókkal.
Pinterest
Ez a felület is a képes tartalom helye. Mit is kívánhatna egy kirándulást tervező magának jobban, mint egy részletes fotógyűjteményt a meglátogatható természeti célpontokról? Valamiért mégsem fordítanak energiát nemzeti parkjaink erre a közösségi médiára.
Pedig itt nem fontos a folyamatos posztolás sem. Egyszer érdemes lenne rászánni az időt és albumokba rendezni az a rengeteg képet, ami a területükön készült sok-sok év alatt.
A 10 szervezet közül csak 3-nál tettek így: az ANP, a DDNP és a HNP. Közülök a leggazdagabb a Duna-Dráva Nemzeti Park gyűjteménye, ahol már egy-egy látnivaló albumában akár 20-40 képet is találunk.
Google+
Az eddig bemutatott csatornák mellett még 6 parknak van elindított G+ felülete, ebből négyen (ANP, BFNP, HNP és ŐNP) kommunikálnak itt 2017-ben.
Összefoglalva…
amíg a honlapok esetében azt láttam, hogy mindegyik szervezet odafigyel a látogatók tájékoztatására, a közösségi médiák közül ugyanezt csak a Facebook esetén tapasztaltam. Pedig a tevékenységük és az általuk készített tartalom nagyon jól passzol a képi és videós megjelenítéshez, így érdemes lenne a többi, egyre népszerűbb csatornán is aktívan kommunikálni.
Ha újabb és újabb ötleteket szeretnél kapni környezetvédelmi témájú online kommunikációdhoz, gyere és kövesd a Zöld Tartalom Facebook oldalt!
Ha ennél is komolyabban gondolod, válogass a SZOLGÁLTATÁSOK között!
Hasznosnak találtad? Akkor ajánld ismerőseidnek is!