Az előző cikkben azt vizsgáltam meg, milyen honlapokkal várja a látogatókat 10 nemzeti parkunk. Most azt is megmutatom, hogyan kommunikálnak követőikkel a közösségi média csatornákon.

Facebook

Minden nemzeti parkunknak van saját Facebook oldala, és ha egy konkrét látványosságra vagyunk kíváncsiak, sok esetben külön oldalon követhetjük az ottani eseményeket. Az oldalak mindegyike 5 ezer feletti rajongói táborral rendelkezik, a csúcstartó (nem meglepő) a Hortobágyi Nemzeti Park 17.179 rajongóval.

Ahogy korábban a zöld civilek online kommunikációjának vizsgálatából is kiderült, a legtöbb szervezet egyértelműen erre a csatornára koncentrál.

Milyen gyakorisággal posztolnak?

Ebben nincs nagy különbség az oldalak között. Igyekszik mindegyik szervezet legalább 1-2 naponta tartalmat megosztani, és 3-5 naponta 2-3 új poszt is jut ugyanarra a napra. Talán a legérdekesebb, hogy legtöbbször a szombat-vasárnap marad ki a kommunikációból, pedig szabadidős célpontként azt gondolnám, az érdeklődők szívesen böngésznek hétvégén a turizmussal kapcsolatos oldalakon. Az utóbbi hónapokban a csúcstartók egy nap 5 posztot publikáltak.

Miről írnak?

Ahogy a szakmai munka és a szabadidős tevékenység is igen változatos, a posztok is színes információkat kínálnak. A leggyakoribb típusok:

  • programajánló
  • beszámoló a szakmai munka eredményéről
  • hangulatkép
  • pályázati felhívás
  • olvasnivaló ajánlat a saját honlapról
  • turista tájékoztatók
  • szervezeti információk
  • más oldalak tartalmainak megosztása

Videók megosztása

Bár a mozgóképek igen kedveltek a Facebook-on, ennek lehetőségét nem használják ki a nemzeti parkok. Van, ahol csak egy videót találunk (BNP, DDNP), vagy 3 korábbi kisfilmet találunk (KNP, KMNP). Ezt az eszköz mindenképp érdemes lenne jobban kihasználni, hiszen a videók organikus elérése ma még jobb, mint az egyszerű posztoké.

Egyéb tartalom

A legváltozatosabb Facebook oldala a Duna-Dráva Nemzeti Parknak van. Itt már a bal oldali menüben elérjük a többi közösségi csatornát is. Megjelenik az Instagram, Pinterest, Issuu és Youtube csatorna is.

Instagram

10-ből 6 nemzeti parkunk vezet saját Instagram csatornát. A többi négy esetében is találunk képes tartalmat, de ezek általában másoktól származnak és az egyértelmű #hashtag használatnak köszönhető, hogy rábukkanunk. Ha már működnek, érdemes lenne ezeket a kifejezéseket használni egy saját csatornán is használni: #aggtelekinemzetipark, #bükkinemzetipark #bukkinemzetipark, #fertőhanságnemzetipark #fertohansagnemzetipark, #korosmarosnemzetipark #körösmarosnemzetipark)

A legtöbb (661) követővel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park büszkélkedhet. Őket követi a Duna-Ipoly Nemzeti Park 301 követővel és a Duna-Dráva Nemzeti Park 141 követővel.

Az első helyet azonban beárnyékolja, hogy a BFNP elengedte ezeket az érdeklődőket. A legújabb poszt január 24-i, 2015-ben és 2016-ban volt a csatornán aktivitás.

Ugyanígy hosszú ideje elhagyatott a HNP, KNP és az ŐNP csatornája is.

Ezzel szemben a DINP felületén 4-5 naponta, a DDNP csatornáján pedig naponta újabb fotóban gyönyörködhetünk.

A valóságban ez a két hazai nemzeti park kommunikál aktívan az Instagramon. Pedig a természet, a környezet csodás téma, ami képen nagyon jól átadható, a felhasználók rajonganának ezekért a fotókért.

Youtube

Ahogy már a Facebook videók esetében is említettem, az online tartalommarketing ma a videók növekvő “hatalmáról” szólnak. Ma már egy jó minőségű kisfilm vagy élő közvetítés nem igényel hatalmas befektetést. A természet, a parkokban végzett szakmai munka és a turista látnivalók bemutatása nagyon jó videó téma.

A 10 szervezet közül 7 esetben találtam önálló Youtube csatornát. Ezek közül úgy tűnik, a legtöbb esetben viszonylag új csatornáról van szó, ahol pár hónapos feltöltéseket találunk: ilyen az ANP,  BFNPDINPFHNP éa HNP csatornája. A  BNP csatornája több éves és friss videó is van rajta, a DDNP oldalán viszont a legújabb videó 2 éves. Érdemes lenne ezt a kommunikációs csatornát feléleszteni!

Twitter

Hazánkban nincs nagy hangsúly ezen a marketing eszközön, mert a felhasználók körében sem annyira elterjedt. Nemzeti parkjaink közül csak 3 esetben találtam saját felületet. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2013-ban próbált itt aktívan kommunikálni, azóta elhagyatott a felület. Az Őrségi Nemzeti Park havonta egy-két poszttal tartja életben a csatornáját.  Az Aggteleki Nemzeti Park angol nyelvű Twitter felülete viszont aktívan kommunikál a várható külföldi látogatókkal.

Pinterest

Ez a felület is a képes tartalom helye. Mit is kívánhatna egy kirándulást tervező magának jobban, mint egy részletes fotógyűjteményt a meglátogatható természeti célpontokról? Valamiért mégsem fordítanak energiát nemzeti parkjaink erre a közösségi médiára.

Pedig itt nem fontos a folyamatos posztolás sem. Egyszer érdemes lenne rászánni az időt és albumokba rendezni az a rengeteg képet, ami a területükön készült sok-sok év alatt.

A 10 szervezet közül csak 3-nál tettek így: az ANP, a DDNP és a HNP. Közülök a leggazdagabb a Duna-Dráva Nemzeti Park gyűjteménye, ahol már egy-egy látnivaló albumában akár 20-40 képet is találunk.

Google+

Az eddig bemutatott csatornák mellett még 6 parknak van elindított G+ felülete, ebből négyen (ANP, BFNP, HNP és ŐNP) kommunikálnak itt 2017-ben.

Összefoglalva…

amíg a honlapok esetében azt láttam, hogy mindegyik szervezet odafigyel a látogatók tájékoztatására, a közösségi médiák közül ugyanezt csak a Facebook esetén tapasztaltam. Pedig a tevékenységük és az általuk készített tartalom nagyon jól passzol a képi és videós megjelenítéshez, így érdemes lenne a többi, egyre népszerűbb csatornán is aktívan kommunikálni.


Ha többet szeretnél tudni arról, hogyan teheted eredményessé környezetvédelmi tevékenységed online megjelenését, töltsd le az AJÁNDÉKOT, ami egy évre való zöld témaötletet ad neked!
Ha ennél is komolyabban gondolod, válogass a SZOLGÁLTATÁSOK között!

Hasznosnak találtad? Akkor ajánld ismerőseidnek is!

(Visited 37 times, 1 visits today)